Az ünnep során számos podcast beszélgetésre, előadásra és interjúra volt szerencsém meghívást kapni. ’56-os forradalmunk külföldi megítéléséről és a nemzetközi kapcsolatok átrendeződésének fontos évéről beszélgettem az Index, a Kossuth Rádió, az Emberemlékezet podcast, a Hit Rádió és a Demokrata újságíróival. A témáról már nagyon sok mindent elmondtak az elmúlt 69 évben, így én törekedtem a téma nemzetközi vetületeinek kevéssé ismert tényeire és összefüggéseire fókuszálni. Főbb pontok:
• Írónk, Németh László helyesen „vezér nélküli forradalomnak” nevezte az eseményeket. Nem voltak Kossuthok, Wesselényiek, csak Corvin köziek, Tűzoltó utcaiak, egy spontán, alulról szerveződő forradalom, és egy változásra kész miniszterelnök. Pontosan ezt a képet adták vissza a LIFE, a New York Times, az Epoca, a Tempo lapok fotósai, újságírói a világnak.
• Manapság sokat beszélünk a multipolárissá váló világról. Kevéssé ismert, hogy ennek nullás mérföldköve az ’55-ben az indonéz Bandungban szervezett konferencia, ahol először gyűlt össze a gyarmati sorból frissen felszabadult 29 déli és keleti ország. Közösen léptek fel a gyarmatosítás ellen, a szuverenitás, területi integritás sérthetetlensége és fokozottabb gazdasági együttműködés mellett. Az el nem kötelezett országok Indiától Észak-Afrikaig teljes mellszélességgel álltak ki a magyar forradalmárok mellett. (A kelet-európai blokkból egyedül Tito vett részt a bandungi konferencián.) Az indiai elnök, Nehru többször felszólalt Magyarország mellett, és elérte Bibó István és Göncz Árpád halálos ítéletének enyhítését is Kádárnál. Li Szin Man dél-koreai elnök a maga javára akarta felhasználni a pesti srácok hősies példáját, hogy Kim Ir-Szen észak-koreai diktatúráját destabilizálja. A tunéziai ENSZ-követ, Mongi Slim pedig jelentős szerepet töltött be a magyar-kérdés ENSZ napirenden tartásáért a magyar különbizottságban.
• Az amerikai pozíció már az első napoktól nem volt kérdés. Az elnöki nemzetbiztonsági tanács már október 25-i ülésén kimondta, amit a Dulles-távirat később írásban is eljuttatott Hruscsovhoz: „Az USA nem tekint katonai szövetségesként Magyarországra.” Henry Kissinger erre 10 évvel később így emlékezett: „A magyar forradalom ügye már kitörése előtt elbukott Washingtonban.”
• Míg az USA átengedte a magyar-kérdés megoldását a Szovjetuniónak, addig a Szovjetunió levette a kezét Egyiptomról és kivonta katonai tanácsadóita térségből. ’56-ban nagyhatalmi alku történt. Az USA kettős külpolitikát folytatott a desztalinizáció éveiben. Egyfelől a Szovjetunióhoz közeledve reálpolitikát folytatott, másfelől viszont ideológiai frontot nyitott a vasfüggöny tövében létesített rádióállomásaival. Az amerikai külügy és a CIA által létesített Szabad Európa Rádió bár fontos szolgálatot tett a magyarok tájékozódása tekintetében, de felelősség terhelte álhírek terjesztéséért. Az amerikai és nyugatnémet kormány vizsgálatot indított a rádió ellen, melynek végén szinte a teljes magyar osztályt lecserélték. Eisenhower pedig november közepén kijelentette, hogy bár a szívük Magyarországért dobogott, ők soha nem bátorították a magyarokat arra, hogy puskát ragadjanak egy nukleáris hatalommal szemben. Eisenhower és a SZER ellentmondását csak az elemzők értik, az utcai forradalmár nem.
• „A kis októberi forradalomnak világpolitikai jelentősége” (New York Times) nemcsak abban állt, hogy „Budapestről indult a nemzetközi kommunizmus széthullása”, hanem abban is, hogy nyugat-európai kommunisták tömegei ábrándultak ki a Marxizmusból. Moszkva aggressziója sokakat pártjuk elhagyására késztette Angliától Olaszországig. Szovjetunió ’56 után nagyobb mozgásteret hagyott a szatelitállamoknak, míg Kádár János a rákosizmust gulyáskommunizmusra higította fel. Ezek mind ’56 győzelmei.
• Az ENSZ hatástalanságát a magyar-ügyben egy sor tényező okozta: 1) szervezeti felépítésének korlátai, 2) a szuezi válság okozta transzatlanti törés, 3) az a tény, hogy az USA-nak szüksége volt a szovjetek szavazatára az angolok és franciák szuezi aggresziója elleni határozat elfogadására, 4) a magyar kormány ENSZ-tagsága új volt, és ennek megfelelően tapasztalatlan az ENSZ-diplomáciában, 5) a magyar ENSZ-misszió tele volt az AVH által fogott emberekkel, és a moszkovita propaganda szócsövei voltak, 6) Nagy Imre ígérete az oroszoknak, hogy belügyként kezeli a forradalmat, végül 7) Hammarskjöld ENSZ-főtitkár egyéni karrierérdelei felülírtak egy sor ENSZ alapelvet.
Érdeklődés esetén alább megtalálhatók a belinkelt hanganyagok, cikkek.
• Kossuth Rádió interjú – Délelőtt – 29 perctől: https://mediaklikk.hu/…/koss…/2025/10/23/09-05/delelott/
• Index interjú: https://index.hu/…/1956-os-forradalom-es…/…
• Demokrata-interjú: https://demokrata.hu/…/oktober-23-tol-a-vilag…/
• Fekete Rita podcast: https://www.youtube.com/watch?v=PlSiTNpWYmY
– Scruton beszélgetés: https://www.youtube.com/watch?v=EdYxbysqQG0&t=1640s
• Emberemlékezet podcast
