Az ünnep hetében számos podcast beszélgetésre, előadásra, interjúra volt szerencsém meghívást kapni. ’56-os forradalmunk külföldi megítéléséről másrészt a nemzetközi kapcsolatok átrendeződésének fontos évéről beszélgettünk. Főbb megállapítások:
- 1956 nemcsak történelem, hanem egy mára megvalósuló multipoláris világrend genézisének időszaka, hiszen pár hónappal korábban gyűltek össze először a gyarmatokból felszabaduló déli és keleti országok, hogy biztosítsák egymást szuverenitásuk, területi integritásuk sérthetetlensége tekintetében, és megalapozzák az egymás közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat. Az indonéz Bandungban tartott konferencia a többpólusú világrend nullás mérföldköve. Indiától az Észak-Afrikai országokig teljes mellszélességgel kiálltak a magyar forradalmárok mellett.
- Míg Li Szin Man dél-koreai elnök maga javára is fel akarta használni a pesti srácok hősies példáját, hogy Kim Ir-Szen észak-koreai diktatúráját bedöntse, addig a tunéziai ENSZ-követ, Mongi Slim jelentős szerepet töltött be a magyar-kérdés ENSZ napirenden tartásáért a magyar különbizottságban.
- Az amerikai pozíció már az első napoktól világos volt. Az elnöki nemzetbiztonsági tanács már október 25-i ülésén kimondta, amit a Dulles-távirat később írásban is eljuttatott Hruscsovhoz és Zsukov-Marsallhoz: „Az USA nem tekint katonai szövetségesként Magyarországra.”
- Míg Szovjetunió levette a kezét Egyiptomról és kivonta tanácsadóit, továbbá felfüggesztette Egyiptom haditámogatását, addig az USA átengedte a magyar-kérdés megoldását a Szovjetuniónak. ’56-ban nagyhatalmi alku történt.
- „A kis októberi forradalomnak világpolitikai jelentősége” (New York Times) abban is állt, hogy nyugat-európai kommunisták tömegei ábrándultak ki a Marxizmusból. Moszkva aggressziója sokakat baloldali pártjuk elhagyására késztette Angliától Olaszországig. Szovjetunió ’56 után nagyobb mozgásteret hagyott a szatelitállamokra, míg Kádár János is arra kényszerült, hogy felhigítsa a rákosizmust gulyáskommunizmusra.
- Az ENSZ hatástalanságát a magyar-ügyben egy sor tényező okozta: szervezeti felépítésének korlátai, a szuezi válság okozta transzatlanti törés, a magyar kormány néhány hónapos ENSZ-tagsága és ezzel járó tapasztalatlanság, Nagy Imre ígérete az oroszoknak, hogy belügyként kezeli a forradalmat, végül Hammarskjöld ENSZ-főtitkár egyéni karrierérdelei.
HIT Rádió beszélgetés megtekinthető ITT.
KOSSUTH Rádió beszélgetés meghallgatható ITT.
KOSSUTH Rádió Emberemlékezet podcast beszélgetés meghallgatható ITT.