A jónevű amerikai politológus, Samuel P. Huntington szerint „Ha az Egyesült Államok a világban nem töltene be vezető szerepet, több lenne az erőszak, nagyobb a zűrzavar, és gyengébb a demokrácia.”
Az Egyesült Államok a II. világháborút követő bretton woods-i intézményrendszer felállításával valóban megalapozott egy stabil, a dollárhoz rögzített, globalizált világkereskedelmet. Az USA az első olyan szuperhatalom a történelemben, melynek katonai jelenléte globális: tengeren, levegőben és szárazföldön. Eszembe jut Alfred Mahan brit haditengerészeti tiszt és történész, aki már a XIX. században leírta, hogy „aki a tengereket uralja, az a szárazföldet is ellenőrzi.”
1945-ben a náci Németország legyőzésével, 1991-ben pedig a Szovjetunió felbomlásával – azaz a fasizmus és a szocializmus legyőzésével – úgy tűnt, a liberális demokrácia győzedelmeskedett, és a Nyugat kihívó nélkül maradt. A globális faluban egyetlen serif maradt állva: az Egyesült Államok. Minden adott volt tehát az úgynevezett hegemónstabilitás megvalósulásához.
Akad azonban egy kis probléma. Ha a világban zajló fegyveres konfliktusok számát tanulmányozzuk, azt tapasztaljuk, hogy a II. világháború óta tendenciózusan egyre több van belőlük. 2024-ben történelmi negatív csúcsot döntöttünk: 61 fegyveres konfliktus zajlott a világ 36 országában, és ezek több mint 160 ezer emberéletet követeltek. A 2024-es év volt a legvéresebb év a II. világháború óta. 35 évvel azután, hogy Fukuyama történelme véget ért és beköszöntött az amerikai hegemónia, aggasztó strukturális instabilitáshoz érkeztünk.
Álljon itt néhány adat és grafikon az Oeconomus Kutatóintézet jóvoltából.
– Ukrajna a világ leghalálosabb konfliktusa, több mint 76 ezer halálos áldozattal 2024-ben.
– Gáza és Libanon közel 26 ezer áldozattal követi Ukrajnát.
– A leginkább sújtott kontinens Afrika, ahol 28 államon belüli és államközi konfliktus zajlott egyszerre.
– Az Iszlám Állam továbbra is aktív: 10 éve a legveszélyesebb nem állami szereplő.
A konfliktusok nemcsak egyre gyakoribbak, hanem egyre hosszabbak is. Emellett a Covid utáni meggyengült világgazdaság, a gyenge államok összeomló intézményei, a nagyhatalmi befolyási zónák újra rendeződése, valamint a bizonytalan nemzetközi helyzet csak fokozzák a globális turbulenciát.
Összegezve:. Nem azért egyre konfliktusosabb világ, mert a többpólusú világrend hajnalát éljük. A globális instabilitás a korábbi, egypólusú világrend hozadéka, hiszen az elmúlt 80 évben tendenciózusan szaporodtak a fegyveres konfliktusok, és mindez az amerikai nagyhatalmi pozíció évtizedeiben alakult ki.