Oldalam egyik célja, hogy gyorsan, magyar nyelven jutassunk el olyan fontos információkat a hazai közvéleményhez, mely elkerüli a hazai média figyelmét.
Egy átlagos médiafogyasztó 75%-ban véleménycikkekből, és csak kb. 25%-ban informálódik eredeti forrásokból – interjúkból, beszédek eredeti szövegéből vagy közleményekből. Pedig a véleménycikkek, kommentárok sok esetben torzítják a valóságot, kihagynak fontos részleteket vagy ideológiával homályosítják el a tényeket.
***
Egyre több az idegesség az amerikai gazdaság- és vámpolitikát illetően. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a napokban Tucker Carlsonnak magyarázta el, mit miért tesz az amerikai kormány. Alább magyar nyelvű felirattal közöljük a teljes beszélgetést.
Főbb pontok:
• A vámok emelése nem új. 40 éve van szó az egyre növekvő amerikai külkereskedelmi deficit kezeléséről és a vámok emeléséről Amerikában.
• Az amerikai ipar és nemzetgazdaság védelme céljából Alexander Hamilton, az Egyesült Államok egyik első pénzügyminisztere vezette be elsőként a védővámokat.
• Trump innovációja: a vámokat tárgyalái eszközként használni
• Ronald Reagan is erős vámokat vezetett be, nem is volt népszerű, merénylet is volt ellene, ennek ellenére 1984-ben újraválasztották, és ma már tanítják a Reaganomics-et.
• A 2004-es „kínai sokk” óta indultunk el a lejtőn. Húsz éve az USA meghívására Kína csatlakozott a Szabadkereskedelmi Világszervezethez, és ez ugrásszerűen megnövelte az USA-ba irányuló importot.
• Az amerikai munkásosztály azóta nem heverte ki a kínai sokkot, az ipar nagyrésze felszámolásra került, a munkanélküliség megugrott, a bérek elkezdtek beszakadni. Amióta a politikában van, Trump azt képviseli, hogy az amerikai munkások élet- és munkafeltételein javítani kell.
• Bár a globalizáció amerikai eredetű, az USA nem nyertese a globalizációnak. Újra kell tervezni és újra kell szabályozni az exportot és importot. Az USA külkereskedelme így nem maradhat.
• Megkülönböztetünk jó és rossz kereskedelmi partnert. Utóbbinak vámot emelünk, ha tetszik, ha nem.
• Az amerikai gazdasági szerkezet nem egészséges. Aránytalanul nagy a szolgáltató szektorunk, azon belül is a pénzügyi szektor. Megszűnt a hazai ipari termelés, egyes szektorok szinte el is tűntek.
• A COVID megmutatta, hogy nem jók az ellátási láncaink. Az USA-nak nincs saját gyógyszeripara, nincs félvezető- és chipgyártása, nincs hajógyártása stb. Talpra kell állítani ezeket a szegmenseket, hogy önfenntartóbbak legyünk. Ez nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.
• A Wall Street után most a Main Street kora kell, hogy eljöjjön. A kisvállalkozások, a helyi közösségek és a középosztály gazdasági helyzetét kell javítanunk.
• Ahhoz vagyunk szokva, hogy a Dow-index mindenható: ha esik, akkor hanyatlik a gazdaság, ha emelkedik, akkor prosperál, de a jelenlegi esések nem az Elnök bejelentésének tudhatók be, hanem a kínai DeepSeek megjelenésével kezdődtek. Ez megborította az AI vállalataink részvényárfolyamait és a techtőzsdét.
• Nekünk a gazdaság alapjait kell stabilizálni. Jó adópolitika, magas foglalkoztatottság, hazai ipar, munkahelyteremtés, olcsó és bőséges energia, bürokráciamentesítés. Ha ez mind megvan, akkor a tőzsdénk is rendben lesz. Jelenleg idegessek a piacok, de ez egy átmeneti átrendeződés.
• A vámpolitikánknak két célja van. Egyrészt visszavágni a „rabszolga munkaerőt” foglalkoztató, olcsó kínai gazdaságnak, amely rengeteg, nem vámjellegű akadályt is fenntart velünk szemben, másrészt megerősíteni a gazdaságunk.
• Tévhit, hogy a vám ráterhelődne a fogyasztóra. A vám ugyanis nemcsak áremeléssel, hanem a dollár megerősödésével is jár, tehát számításaink szerint egy 10%-os vámemelésnél a fogyasztóknak maximum 1,5-2%-os árkiigazítással kell számolnia. Trump első 20%-os kínai vámemelésével az árak mindössze 0,7%-kal emelkedtek. A vámokat tehát a külföldiekkel fizettetjük meg és abból csökkentjük a rekordmagas államháztartási hiányt, és alacsonyan tartjuk az adókat. Itt kb. 3-600 Mrd Usd plusz bevétellel számolunk. A kínai külkereskedelmi deficitünk kb. 150 Mrd dollár, ez is jelentősen csökkenni fog.
• A másik költségvetési egyensúlyt megteremtő intézkedéssorozatunkat pedig a DOGE hajtja végre: drasztikusan csökkenti a kiadásokat. Itt kb. 1000 Mrd USD megtakarítását várjuk évente a felesleges állami kiadások és túlméretezett közszféra csökkentésével. Ezen felül csökkentjük a szövetségi hitelfelvételt és rekordmértékű adósságszolgálatunkat is.
• Legfőbb cél a gyártás hazahozatala Mexikóból, Kínából, Vietnámból stb. Ez a vámbevételek csökkenésével fog járni, ugyanakkor a megnövekedett hazai gyártás jelentősen fogja növelni a személyi jövedelem és társasági adóbevéteket, miközben csökkenti a külkereskedelmi deficitet, ami kb. 1000 Mrd USD.
• Nem lehet kizárni soha a recesszió lehetőségét, de nem látok rá okot. Egy biztos: az a rendszer, amiben az USA eddig működött, nem volt fenntartható tovább.
• A kínaiakkal folytatott vámháborúban ők vannak gyengébb pozícióban. Az USA a legnagyobb felvevőpiac, a legnagyobb fogyasztói társadalom, a kínai gazdaság kiegyensúlyozatlan, nagyon erőteljesen exportfüggő, néhány éven belül óriásira duzzadt a feldolgozóiparuk. Ha mi lezárjuk a kereskedelmüket, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ezért a vámháborút nem nyerhetik meg, ellenvámjaik nem fognak fájni nekünk. Nincs kínai gazdaság amerikai piac nélkül.
• Nem akarjuk Kínát lenyomni. Egyensúlyba akarjuk hozni a két pólust.
• Európa túlságosan szorosra kötötte magát Oroszországhoz az Északi-Áramlat megépítésével. Nem kizárt, hogy mi robbantottuk fel. (Nevetés.) Németország fénykora véget ért. Gazdasága profitált abból, hogy Kínának adott el, de időközben Kína versenytársává vált az európai piacon is.
• Az I. Trump-kormány már bizonyított eleget ahhoz, hogy amit most végzünk, az is eredménnyel fog járni. Akkor a háztartások alsó 50%-nak a vagyona gyorsabban nőtt, mint a felső 10%-é.
• Nem vagyok elragadtatva attól, amit látok a tőzsdéken most, de ne felejtsük el, hogy a felső 10% birtokolja a részvények 88%-át. A következő 40% a részvények mindössze 12%-át. A maradék, legalsó 50% pedig adósságban úszik. Nekünk ezutóbbiakra kell figyelnünk, és nem a részvényesekre. 2024 nyarán két történelmi csúcsot látott az USA: soha ennyien nem nyaraltak Európában, és soha ennyien nem szorultak rá az „élelmiszerbankok” karitációjára. Az olló nemtudna továbbnyílni az amerikai társadalomban már. Változtatni kell.
• Trump ásványkincs-megállapodása három célt szolgál egyszerre: a) ez egy fair gazdasági partnerség Ukrajnával, melybe amerikai és ukrán eszközöket és befektetést rakunk, és mi csak akkor profitálunk belőle, ha Ukrajna is nyer rajta. b) jó üzenete van az amerikai népnek, hiszen abból a rengeteg pénzből, amit Ukrajnára költöttünk, haza is hozunk, sőt hosszú távon akár nyerhet is az amerikai társadalom az ukránokkal való partnerségből. c) fel tudjuk mutatni Oroszország felé, hogy nem hagytuk cserben Ukrajnát. Továbbra is velük vagyunk, de partnerségünk szigorúan gazdasági, és nem ideológiai alapú. Hasonló kölcsönösen kedvező megállapodásra törekszünk Oroszországgal is.
• Eddig háromszor tette le a szent esküt Zelenszkij nekünk, hogy aláírja a ritkaföldfémekről szóló megállapodást, de eddig egyszer sem teljesült. Bejutott az Ovális Irodába, és felrobbantotta. Pedig egyszerűen kellett volna kezelni: vagy aláírja a szerződést, vagy elvonulunk a nyilvánosság elől, és 8 magas rangú politikus között közösen megvitatjuk, ha valami nem felel meg. Van egy híres fotó a keleti szárny báltermében, amelyen minden az asztalra került, hogy aláírják, de soha nem került aláírásra.
• Senki másra nem érdemes figyelni az Egyesült Államok dollárpolitikájával kapcsolatban csak Trump elnök Úrra és rám. Lehet, hogy most ugrál föl-le a dollár a Bloomberg terminálokon, de biztos lehet benne mindenki, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a dollár hosszú távon stabil valuta legyen. A dollár nagyszerűen fog teljesíteni, és mindez látható életminőségjavíulást fog okozni az USA-ban.