Védelmi okokkal magyarázta az USA a venezuelai elnökrablást, a grönlandi tervet és az Irán ellen végrehajtott katonai műveletet is.
Valójában azonban mindhárom mögött geoökonómia, Kína feltartóztatása és a nyersanyagok állnak. A venezuelai intervenció mögött az egyre erősödő kínai jelenlét és a petrojüan rendszer erősödése, és mindennek a petrodollár rendszert gyengítő hatása állt.
Grönlandon a Föld ritkaföldfém- készletének kb. 8%-a található. Az USA katonai támaszpontjai 1951 óta megvannak a szigeten, bányászati jogaik kiterjesztésére azonban még szükségük van. Kritikus nyersanyagok bányászata és finomítása területén a fő rivális Kína közel monopóliummal rendelkezik. Trump pedig nehezen viseli el, amit a kereskedelmi háborúban megtanult: Kína kezében vannak a kártyák.
Végül itt van Irán, mely a hivatalos narratíva szerint Izrael létét fenyegeti. Fontos a biztonság, de még fontosabb az anyag. Fontos az anyagot biztonságban tudni.
Irán a világ egyik vezető olaj- és földgáz nagyhatalma. Az általa ellenőrzött hormuzi-szoroson halad át a globális, tengeren szállított kőolaj 30%-a, mig az LNG kereskedelem 20%-a.
Ázsia olajimportjának közel 80%-a a hormuzi szoroson keresztül érkezik.
Az USA Kínát sarokba akarja szorítani, és ehhez most elérhetővé vált a neki napi 10 millió hordó olajat szállító Irán feletti irányítás megszerzése.
A kérdés, hogy az amerikai geostratégia milyen háborús eszkalációt okoz hosszabb távon, hiszen Irán “kedvezményezettjei” – Oroszország, Kína, sem valószínű, hogy tétlenül nézzék végig mindezt.
