Az 1968-as Atomsorompó-egyezmény (NPT) célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint az atomenergia békés célú felhasználásának előmozdítása. Az egyezményt öt atomnagyhatalom írta alá: az Egyesült Államok, Franciaország, Egyesült Királyság, Kína és Oroszország, rendelkezéseinek ellenőrzését pedig a Nemzetközi Atomenergiaügynökség látja el. Két utóbbi ország tagsága veszélybe kerülhet az Iránban történt amerikai bombázások után.
– A keleti nagyhatalmak már eddig is feszegették a kérdést, hogy ha Tel Avivnak atomfegyvere lehet, akkor Teheránnak miért nem.
– Az Iráni busehr-i atomerőműben nemcsak, hogy 600 orosz mérnök dolgozik, hanem két blokkját egyenesen Oroszországból szállították le. Az iráni-orosz nukleáris együttműködés majd három évtizedes. Oroszország alapjaiban kerül szembe az USA-val 2025. június 22 után az NPT-ben.
– Feloldhatatlan probléma az is, hogy Izrael soha nem írta alá az Atomsorompó Egyezményt, és most mégis az egyik alapítóval – az USA-val közös hadműveletben számolnak le – az egyezményt egyébként aláíró, igaz azt be nem tartó – Iránnal.
– A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Franciaország például plutónium-feldolgozó üzemet adott el Pakisztánnak, melynek miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy az „ország inkább füvet eszik” mintsem hagyja, hogy India nukleáris monopóliumot alakítson ki Dél-Ázsiában.
– A világban ma kb. 12 ezer nukleáris robbanófej van. Hogy mennyire idejét múlt az atomfegyverek nemzetközi szabályozása, az is mutatja, hogy további három atomhatalom tartja magát távol a megállapodástól: Pakisztán, India és Észak-Korea.
Az ENSZ-ben már folynak az előkészületek az Atomsorompó Egyezmény jövő évi felülvizsgálatára. Kérdés, hogy Kína és Oroszország ott lesz-e még.