Az atlanti óceán szélesedésével az európai vezetők kétségbe vonják, hogy a nyolcvan évig Európát védő, amerikai nukleáris ernyő megmarad-e a kontinens felett. Megindultak az egyeztetések Európa két nukleáris hatalma, az Egyesült Királyság és Franciaország valamint egy leendő, új nukleáris hatalom, Németország között.
Az európai atomprojekt nem újkeletű. Már De Gaulle is szorgalmazta, mert nem akarta kitenni Európa védelmét teljesen Washington kegyeinek. „Egyik állam sem mondhatja magát teljesen függetlennek atomfegyver nélkül. Döntést hoztunk egy saját nukleáris eró létrehozásáról.” – mondta a tábornok, és a brit atomrakéták 1952-es fejlesztése után néhány évvel Franciaország is belépett az atomhatalmak közé a „force de frappe”, azaz „ütőerőre” keresztelt projekttel.
Hatvan évvel később a transzatlanti kapcsolatok meglazulásával most Németország válhat harmadik európai nukleáris hatalommá. Ez viszont szembemegy Trump „no nukes” célkitűzésével és az 1968-ban aláírt Atomsorompó Egyezménnyel (NPT), mely a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását és a leszerelés elősegítését vette célba.
Friedrich Merz Németország leendő kancellárja az 1990-es újraegyesítés óta a legnagyobb költségvetési kiadási csomagot, összesen 500 milliárd eurós értékben fordítana a védelmi és infrastrukturális kiadásokra. „Mindent, ami szükséges, át kell csoportosítani a védelmi kiadásokra” fogalmazott Merz a Bundeswehr ütőképességének pénzügyi keretéről tartott hétfői egyeztetésen. Meggyőződése, hogy nukleáris elrettentés terén erősebbé kell válni Európának. A NATO-államok közös nukleáris védőernyője több mint 5000 nukleáris robbanófejből áll. Ezzel szemben Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris képességei meglehetősen szerények.
Hol állomásoznak majd az újonnan fejlesztett európai nukleáris fegyverek? Milyen beruházásokat igényel a kifejlesztésük és mennyi időt vesz ez igénybe? Mennyire lesznek megbízhatóak bevetésre a fegyverek? Ki dönt a használatukról? Számos kérdés vár megválaszolásra.
A kormányzati koalíciós pártok a CDU/CSU és az SPD parlamenti frakciója hétfőn indítványt nyújt be a Bundestag alsóházába az alkotmány módosítására. Az indítványt Németország második legerősebb pártja, az Alternatíva Németországért (AfD) és a Zöldek is támadják.
@követő