Míg az Egyesült Államok kereskedelmi egyezségre jutott Kínával, Közel-Keleten percről percre mélyül a válság a judeo-keresztény és az iszlám világ között.
USA-KÍNA VÁMBÉKE – Június elején az amerikai és kínai fél az Amerikába irányuló kínai exportra 55% maximális vámkulcsban, addig a Kínába tartó amerikai exportra 10%-os vámkulcsban állapodtak meg Londonban. Az 55%-os maximális vám a 10%-os alapvámból, a 25%-os „fentanil-vámból” és az I. Trump adminisztrációban kialkudott 25%-os vámból áll. Egyik felet sem lehet győztesnek vagy vesztesnek kihirdetni. Trump a hazai közvéleménynek eladhatja, hogy egyes kínai importtermékeket akár 55%os vámmal illetheti, a kínaiak pedig jelenthetik, hogy a 145%-ról harmadára alkudták le a sarcot. Kína hosszú távon gondolkozik: kétszeres gazdasági növekedéssel, kétszeres ipari termelői kapacitással, kétszer annyi bejegyzett szabadalommal, a világ legnagyobb dollártartalékával és +420 Mrd USD exporttöbblettel könnyen lehet nagyvonalú Kína.
FLUCTAT NIC MERGITUR – Nem könnyű menet az EU-Kína kapcsolat sem. Az EU felfüggesztette a júliusra tervezett EU-Kína csúcsot előkészítendő Gazdasági Párbeszéd tárgyalásokat, mert Kína nem elég konstruktív a kereskedelmi súrlódások rendezését illetően. Kína nem oldja fel az exporttilalmat az EU felé a ritkaföldfémek területén, mely elengedhetetlen az európai jármű, energia- és zöldiparnak. Egy sor diplomáciai szankció van a két erőtér között, a kereskedelem 2025 első negyedévében csökkent, az EU által szankcionált kínai bankok és nagyvállalatok száma megnőtt 2024-hez képest. Egy sor nézeteltérés van a villanyautókra kivetett szubvencióellenes vámokkal és a kínai orvosdiagnosztikai és telekommunikációs cégek európai piacról való kizárásával kapcsolatban is. Van viszont egy immár ötven éve alakuló, mára 800 Mrd USD értékű kereskedelem a két pólus között, ráadásul a feleket összesodorja Trump barátságtalan vámpolitikája is. A hajó hánykolódik, de nem süllyed el. Ha rögös is az út, a nyári bilaterális csúcs itt is valószínű, hogy eredményre vezet majd.
A HUNTINGTONI JÓSLAT – Az amerikai republikánus világot erőteljesen megosztja az, hogy milyen szerepe legyen az USA-nak az Izrael-Irán konfliktusban. (A beszélgetés még az amerikai bombázások előtt lett rögzítve.) Az amerikai fegyveres beavatkozás megosztja Trump szavazóit, beválthatja a huntingtoni víziót, a konfliktus tovább terjedhet a nyugati-keleti civilizációs törésvonal mentén, míg a Hormuzi-szoros blokkolása a világ energiaellátásának instabilitásához valamint az olajárak drasztikus növekedéséhez vezet. A natanz-i, iszfaháni és fordo-i nukleáris atomerőművek lebombázásával még távolabb kerül az – egyedül amerikai közvetítéssel végrehajtható – orosz-ukrán békeszerződés is.
A Hit Rádió külpolitikai magazinjában jártam Fekete Ritánál.
#USAChina #tradedeal #middleeastcrises #szalayberzeviczyandras #pressmonitor.hu