A Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában jártam 1956 nemzetközi megítélésével és könyvünkkel kapcsolatosan. A kor külpolitikai eseményei újabb fénytörésbe állíthatják 1956-ot. Főbb megállapítások.
- 1956 nemcsak történelem, hanem a mára kibontakozó multipoláris világrend genézisének időszaka. Forradalmunkat megelőzően néhány hónappal gyűltek össze először a gyarmatokból felszabaduló déli és keleti országok, hogy biztosítsák egymást szuverenitásuk, területi integritásuk sérthetetlenségéről, és megalapozzák az egymás közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat. Megkerülve a két nagyhatalmat és megalakítva az el nem kötelezett országok népes táborát. Az indonéz Bandungban tartott konferencia a többpólusú világrend nullás mérföldköve. Indiától az Észak-Afrikai országokig teljes mellszélességgel kiálltak a magyar forradalmárok mellett, hiszen könnyen azonosultak függetlenségi harcunkkal.
- míg Li Szin Man dél-koreai elnök maga javára is fel akarta használni a pesti srácok hősies példáját, hogy Kim Ir-Szen észak-koreai diktatúráját bedöntse, addig a tunéziai ENSZ-követ, Mongi Slim jelentős szerepet töltött be a magyar-kérdés ENSZ napirenden tartásáért a magyar különbizottságban.
- az amerikai pozíció már az első napoktól világos volt. Az elnöki nemzetbiztonsági tanács már október 25-i ülésén kimondta, amit a Dulles-távirat később írásban is eljuttatott Hruscsovhoz és Zsukov-Marsallhoz: „Az USA nem tekint katonai szövetségesként Magyarországra.”
- míg Szovjetunió levette a kezét Egyiptomról és felfüggesztette Egyiptom katonai támogatását, addig az USA átengedte a magyar-kérdés megoldását a Szovjetuniónak. 1956-ban nagyhatalmi alku történt. Megtörténik az ilyesmi.
- „A kis októberi forradalomnak világpolitikai jelentősége” (The New York Times) abban is állt, hogy nyugat-európai kommunisták tömegei ábrándultak ki a Marxizmusból. Moszkva aggressziója sokakat baloldali pártjuk elhagyására késztette Angliától Olaszországig. Szovjetunió ’56 után nagyobb mozgásteret hagyott a szatelitállamokra, míg Kádár János is arra kényszerült, hogy felhigítsa a rákosizmust gulyáskommunizmusra.
- az ENSZ hatástalanságát a magyar-ügyben egy sor tényező okozta: szervezeti felépítésének korlátai, a szuezi válság okozta transzatlanti törés, a magyar kormány néhány hónapos ENSZ-tagsága és ezzel járó tapasztalatlansága, Nagy Imre ígérete az oroszoknak, hogy belügyként kezeli a forradalmat, és végül Hammarskjöld ENSZ-főtitkár egyéni karrierérdekei.
A Kossuth rádiós beszélgetés megtekinthető ITT. (29 perctől)
