Hónapokig találgatás övezte az Európai Unió stratégiáját az orosz-ukrán háború rendezése ügyében. Míg Donald Trump esetében egyértelmű, hogy a párbeszédet, az állóháború tárgyalásos rendezését és a tűzszünetet szorgalmazza, addig a fősodrú európai vezetés elképzelései kódfejtést igényeltek. A Hajlandók Koalíciója februárban elvileg egy európai béketerv céljából találkozott Londonban, de valójában a haderőfejlesztés újabb tervei körvonalazódtak. Többször elhangzott, hogy „Oroszországgal nincs miről tárgyalni”, Ukrajnát pedig ha kell, vég nélkül kell fegyverekkel támogatni. Voltak javaslatok nyugat-európai békefenntartó erők Ukrajnába küldéséről is, valamint arról, hogy az öreg kontinensnek „fel kell készülnie háborúra Oroszországgal”, de valahogy nem állt össze egy európai stratégia a konfliktus lezárására.
A találgatásoknak vége. Az Európai Bizottság elnöke az utóbbi napokban világossá tette, hogy a 18. szankciós csomaggal az a cél, hogy „kiszárítsuk Oroszország pénzügyi forrásait” azért, hogy az végelgyengülésében végre tárgyalóasztalhoz üljön.
18. SZANKCIÓS CSOMAG – E hónap végén a brüsszeli EU-csúcson a Tanács egyhangú szavazata lesz majd szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió 2027-ig teljesen leválljon az orosz energiáról, teljesen kitíltsa a harmadik országokban finomított orosz olaj behozatalát, kizárjon további 22 orosz bankot a SWIFT rendszerből, törölje az Északi Áramlat csővezetéket a térképről, exportkorlátozást vezessen be egy sor európai termékre és további 77 orosz árnyék-tankerhajót tiltson ki Európa kikötőiből. Holnap meglátjuk, mennyire tartható mindez az izraeli-iráni háború és a megemelkedett olajárak, bizonytalanná vált energiaútvonalak fényében.
AMERIKAI SZANKCIÓK ELNÖKI TÁMOGATÁS NÉLKÜL – Az európai szankciós csomagon túl Von Der Leyen az amerikai republikánus szenátor Lindsey Graham-mel egyeztetve 500%-os büntetővámot vezetne be azokra az országokra, akik orosz fosszilis energiahordozókat vásárolnának a továbbiakban is. A terv támogatására egyelőre nincsen jel a Fehér Ház részéről.
KÉRDÉSES AZ EURÓPAI TÁMOGATÁS – Magyarország és Szlovákia már belengette vetóját. A magyarbarátnak aligha mondható Politico pedig arról ír, hogy Belgium és Franciaország is átgondolatlannak tartja a Bizottság javaslatát. Mathieu Bihet, belga Energiaügyi Miniszter hiányolja a radikális javaslat mögül a hatástanulmányt, és aggályosnak tartja a hosszútávú gázszerződések jogbiztonságát. A liberális lap továbbá arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre több európai politikus fordulna inkább vissza az oroszokkal való tárgyaláshoz a folyamatosan romló európai gazdasági és versenyképességi mutatók okán.
Franciaország 115%-kal több orosz földgázt vásárolt 2024-ben, mint a háború előtti évben. Spanyolország, Olaszország és Hollandia is úgy veszi az orosz LNG-t, mintha kötelező lenne. Belgium pedig olyan nagymennyiségű cseppfolyósított gázt vesz Oroszországtól, hogy még exportál is belőle Nyugatról Keletre. Eközben az európai közvéleménykutatások azt mutatják, hogy az európai társadalom nagyrésze nem támogatja a decoupling politikáját az európai háztartásokra terhelődő egyre növekvő villamos energia és gázárak miatt.
Az idő eldönti valóban Európa érdekeit szolgálják-e a Bizottság tervei.