Pekingben sétálva eszembe jut, hogy sokszor halljuk a nyugati sérelmet: „a kínaiak ellopták az ötleteinket, a szellemi tulajdonunkat és a know-how-t”. Kétségtelenül így van. Reprodukáltak, hamisítottak. Szoftvereket, hardvereket, műkincseket és minden mást, ami Nyugaton piacképes.
De vajon mi nem ugyanezt tettük?
Kezdjük a papírpohárral, amit a kezemben tartok. A papír feltalálását Caj Lun, a Han-dinasztiabeli Ho császár egyik hivatalnoka nevéhez kötik a 2. századból. Nélküle nehezen képzelhető el az európai könyvnyomtatás, a nyugati írásbeliség forradalmasítása.
Apropó nyomtatás. Mintha ezt is Kínából vettük volna át. Guttenberg előtt három évszázaddal már használtak a mozgatható betűs nyomdát, hogy a Nyugatnak ne kelljen annyi puskaport elhasználnia, mire kinyomják az első könyvüket.
Apropó puskapor. Csak nem ez is Kínából származott? A lőpor, amit háromszázévvel előttünk alkalmazták katonai célokra Keleten. Szőjük csak tovább.
Selyemszövés. Kínai titok volt évszázadokon keresztül mielőtt az első bizánci „hamisítók” ellopták volna az első selyemhernyókat, hogy a nyugati szalonokat is ékesítsék a selyemkelmék, és majd a legnagyobb magyar, Széchenyi is meghonosítsa tenyésztésüket a 19. század első felében hazánkban. Törékenyek ezek a dolgok, mint a porcelán. Ahogy az angol mondja: China, mely szintén megérkezett Európába a történelmi újkor hajnalán.
Szellemi tulajdonjogok és jogdíj fizetése nélkül.
De mivel is fizettünk volna? Hiszen bankjegyünk sem volt a 17. századig. A Tang-Dinasztiában már nyolcszáz évvel korábban megjelent a papírpénz.
Lehet, hogy Kína a globalizáció korát ipari kémkedéssel és technológiai replikációval kezdte, hiszen lemásolták az iPhone-t, a divatmárkáinkat és az autóinkat.
Ma viszont a kínai már hazai ruhamárkát hord, hazai egyetemre jár és hazai gyártású elektromos autóban ül. Kína négyezeréves civilizációjában a festészet mestereinek generációi egymásról másolták a kalligráfiákat. Valószínű, hogy a kínai embernek kultúrálisan is más fogalma van a szépségek másolásáról és az értékes dolgok újrafelhasználásról, mint nekünk.
Ám, van ennél valami fontosabb: Kína ma már a leginnovatívabb, leggyorsabban fejlödö gazdaság, a legtöbb bejegyzett szabadalommal, a legjobb egyetemekkel és világra szóló termékekkel. Kezemben a telefonomon a WeChat. A Tencent fejlesztette WeChat alkalmazás egyszerre egy fizetőeszköz, üzenetküldő szolgáltatás, közösségi média felület, online piactér és e-kormányzati ügyintéző platform.
Az Apple appstore TOP letöltési lista tetején szinte csak kínai e-commerce és social media appok vannak: a DHgate, az AliBaba fejlesztette AliPay, TaoBao és a Rednote. Verhetetlenek.
A BYD két éve lehagyta a Tesla-t elektromos autóeladásban. Kína ma már vezető a nap- és szélenergiában, és pár éven belül az elörejelzések szerint a világ vezetö hatalma lesz nukleáris atomerömükapacitás terén is. (110 M Kw)
Eközben a Huawei 5G technológiában, a DeepSeek a mesterséges intelligenciában, a Chang’es és a Tienwen az űrhajógyártás iparágaiban piacvezető. És akkor nem beszéltünk a kínaiak CBDC, azaz jegybanki digitális fizetőeszközök terén elért forradalmi innovációikról, így a ma már 180 bankot, 10 országot integráló, mBridge blokklánctechnológia alapú rendszerről. Ezek azok a technológiák, melyek jó eséllyel néhány éven belül megfektetik a hagyományos pénzintézeteket és bankrendszert.
Végül itt vannak a legújabb kínai innovációk, amit a nyugati világ értelmezni sem tud. A 600 Km/óra sebességű Csinhszuán Hyperloop vákumvonatuk, melyet éveken belül közel hangsebességhez akarnak felfejleszteni, hogy a Peking-Shangháj táv se legyen több mint egy óra.
Vagy a földkörüli pályára állítható 1 km hosszú naperömű rendszerük…
Egyszóval az USA pereskedhet még évekig azért, mert a kínaiak lemásolták a Google-t, de Kína már régen a saját Fintech és AI iparágára, napenergia – és űrkutatására, mobiltechnológia-iparára és elektromobilitására figyel, nem a Nyugatéra. Ligát váltott.
Steve Jobsot sem az alapján ítéljük meg ma, hogy hogyan lopta el a Xerox Parc-tól a grafikus interfészt és az egeret, valamint a híres Apple fontokat a kalligráfia órákról, amiken – rövidre sikerült iskolai évei alatt – még bent tudott maradni, hanem arról, miként alkotott valami újat – a Macintosh-t – a már meglévö alkotóelemekböl.
Igaz, Jobs soha nem is tagadta, hogy másolt. Picasso szavaival élve: „A jó művészek másolnak, a zsenik lopnak.” Jack Ma, az Ali Baba alapítója pedig mindezt így összegezte:
“Versenytársad a legjobb tanítód.”