HÁBORÚ ÉS BÉKE – címmel előadást tartottam az MCC nyári táborában a Társadalom és Történelemtudományi Iskola hallgatói és tanárai előtt. Az elmúlt hetekben felerősödött a vita arról, mennyire illeszkedik az amerikaiak Irán ellen indított bombatámadása az eddigi izolacionista, békepárti külpolitikába.
Előadásom Tolsztojtól kölcsönzött címe arra utal, hogy – bár a II. Trump-adminisztráció továbbra is főszabály szerint a konfliktusok zárására összpontosít (Ruanda-Kongó béke, USA-Kína vámbéke, Pakisztán-India béke, gázai tűzszüneti kísérletek, orosz-ukrán tárgyalások) – mi mégis számíthatunk arra, hogy az amerikaiak a következő években sem fogják elkerülni a „megelőző”, katonai intervenció eszközeit, ha nagyon szükséges.
AMERICA FIRST – nem Trump találta ki, bő egy évszázados hagyománya van. Az I. világháború évei alatt egy, 18 republikánus szenátorból álló – ún. irreconcilables (kibékíthetetlenek) nevű kör gyakorolt nyomást Wilsonra – 1917-ig sikeresen – hogy az Egyesült Államok ne lépjen be a világháborúba. E politikai irányzatnak köszönhető az is, hogy az USA nem ratifikálta a versailles-i békeszerződést és az USA távolmaradt a Népszövetségtől is. A II. világháború alatt Charles Lindbergh vezetésével és az America First Bizottság megalakításával ismét azt propagálták, hogy az USA maradjon távol a tengerentúli háborúból. Távol is maradt 1941 végéig. Az America First mindig is a lokális amerikai gazdaság, vállalkozások, munkásosztály és kékgallérosok patrióta érdekeit tartotta első helyen. Ezen elszigetelődéspárti szellemi örökségre építette Trump politikai programját, de hiba lenne azt várni, hogy hogy 100 év múltán is centire ehhez az eszmeiséghez tartsa magát az amerikai kormány.
MAGA 2.0 – Az USA mérete, világpolitikai súlya és szerepe óriási változáson ment át az elmúlt 100 évben. Egy évszázada még a világkereskedelem egyharmadát adta, ma ez a szám már csak 14%: egy interdependens, globalizált gazdaság nagyfogyasztójává vált. Akkor Wisconsintól Ohio-ig a „világ gyára”, ma a „világ rozsdaövezete” terül el. A katonai ranglistán akkor még a dobogóra sem került: haderejét a francia, brit és német haderő messze felülmúlta. Ma pedig védelmi költségvetése négyszerese a második helyezett Kínának, az említett európai hadseregek pedig nem is említhetők egy lapon vele. Száz éve – az olajkorszakot megelőzően – az USA térképén nem volt rajta a Közel-Kelet: az első olajkoncessziókat Szaud-Arábiával és Kuvaittal csak az 1940-es években kötötte. Száz éve nemhogy nem voltak USA-nak tervei Palesztínában, de egészen a II. világháború végéig az 1924-es kvótatörvénnyel korlátozta a zsidók európai megszállt területekről való bevándorlásátt. Az USA elhatárolódott és érdektelen volt egy önálló zsidóállam létrehozásában. Az 1950-es évektől azonban Izrael védelme, a Perzsa-Öböl kontroll alatt tartása és az energiaellátási útvonalak biztosítása minden vezető amerikai politikus agendájában megtalálható volt. Erről tanúskodik az EISENHOWER-doktrína, KENNEDY közel-keleti külpolitikája, a CARTER-doktrína végül BUSH-doktrínája is. Irán a világ kőolajkészletének 10%-át és földgáz készletének 18%-át birtokolja. Kénye kedve szerint blokkolhatja a hormuzi-szorost – sőt jemeni szövetségesei révén – akár a Bab el Mandab-i fojtópontot is.
Ezentúl Irán az 1979 óta hatalmon lévő teokratikus siíta rezsim alatt alkotmányos küldetést érez Izrael állam megszüntetésére, és nukleáris programját pl. Busherben jelentős orosz mérnöki és technológiai kapacitásokkal fejleszti.
Hosszan sorolhatók tehát azok a geopolitikai, biztonságpolitikai indítékok, ami miatt az iráni urándúsító bázisok ellen végül megindultak a B2-es lopakodók és Tomahawk-ok június végén Missouri-ból.
Érdekesség, hogy az iráni atomlétesítmény alapjait még az amerikabarát Sah idején az 1960-as években maga az USA tette le, és fegyverezte fel Iránt annak érdekében, hogy feltartóztassa a Szovjetuniót a containment-politika keretében. 1981. június 7-én pedig – amerikai jóváhagyással – izraeli vadászgépek bombázták le a Bagdadtól messze elterülő, osirak-i atombázisokat azzal az indokkal, hogy fegyvertisztaságú urándúsítást előzzenek meg Szaddám Husszein országában…
