USA, DÁNIA ÉS GRÖNLAND VÉDELMI MEGÁLLAPODÁSAI – Sok szó esik az 1951-es védelmi megállapodásról, de részletesebb elemzés nem található a négyoldalas dokumentumról és a 2004-es, Igaliku városában történt módosításáról.
Az 1951 április 27-én kelt védelmi szerződés arról rendelkezik, hogy:
• az Amerikai Egyesült Államok elismeri Dánia szuverén jogát Grönland felett,
• az Amerikai Egyesült Államok katonai bázisokat létesíthet Grönland szigetén és korlátlan hozzáférést kap a gronnedal-i kikötőhöz a sziget és az észak-atlanti térség védelme érdekében. (Nincs a szerződésben szó sem bányászatról, sem ásványi kincsek feldolgozásáról, sem űrkutatási vagy egyéb hajózási útvonalakkal kapcsolatos jogokról.)
• az Amerikai Egyesült Államok, Dánia és Grönland elkötelezettek a békés egymás mellett élés iránt, és tiszteletben tartják egymás kulturáját, függetlenségét, valamint a demokrácia és szabadság iránti elkötelezettségét,
• a Felek megerősítik, hogy az észak-atlanti biztonság garanciája NATO katonai ereje.
————————————————————————
2004-es módosítás rendelkezik arról, hogy:
• Grönland immár nem gyarmata, hanem Dánia egyik – saját alkotmánnyal rendelkező – autonóm köztársasága, és mint ilyen minden fontosabb ügyben konzultál a két ország egymással, (a függetlenedés első lépése az 1979-es grönlandi önkormányzati törvény volt),
• az amerikai katonai bázis továbbra is csak Thule támaszponton üzemel dán, grönlandi és amerikai zászlók alatt,
• az Egyesült Államoknak konzultálnia kell Dániával és Grönlanddal, mielőtt „bármilyen jelentős változást” hajtana végre a szigeten végrehajtott katonai műveleteiben,
• a Felek együttműködést helyeznek kiltásába a sziget idegenforgalma, környezetvédelme, természetvédelme, oktatási és egészségügyi rendszere, légiforgalmi irányítása, kereskedelme, valamint befektetési és energetikai kérdésekben.
A témában a történelem kedvelőinek még érdemes megnézni az amerikai külügyminiszter, Robert Lansing 1916-os nyilatkozatát, melyben szabadkezet ad Dániának politikai és gazdasági érdekszférájának Grönlandra való kiterjesztésére.
1951-es alapszerződés: https://avalon.law.yale.edu/20th_century/den001.asp#art1
2004-es szerződésmódosítás: https://www.state.gov/…/04-806-Denmark-Defense.done_.pdf
Az utóbbi évtizedekben tapasztalt globális felmelegédés, az átalakuló politikai és biztonsági erőterek, és a Nyugat Kínától való ritkaföldfém-függősége nemcsak a három szerződő fél közötti megállapodás újratárgyalását teszik időszerűvé, hanem az erősebb amerikai és NATO jelenlétet is a térségben.
Véleményem szerint az amerikai elnök ehhez az új szerződéshez készíti elő pozícióit a tőle megszokott madman, asszertív tárgyalási technikával.
Minden egyéb, a diplomáciát megkerülő, kikényszerítő vagy erőszakos katonai megoldás ugyanis jóval nagyobb kárt okozna az Egyesült Államok és az észak-atlanti térség biztonságának valamint az amerikai elnök reputációjának, mint amennyit hozna.
