MIÉRT TÁMADTA MEG AMERIKA VENEZUELÁT? – A narko-kommunista rendszer megdöntése még nem lenne elég ok egy ilyen kokcázatos lépésre. Az amerikai elnök maga sem kertelte: Venezuela olaja is szerepet játszott Maduro eltávolításában. Az olaj kérdése három területre bontható.
PETRODOLLÁR ÉS ÁLLAMADÓSSÁG – Adott egy szuperhatalom a világ legnagyobb – 38 trillió dolláros, a GDP-hez mért 124%-os – államadósságával. Éves adósságszolgálata GDP-hez mérten már 15%-os. Ez az ország rendelkezik a világ legnagyobb katonai erejével, de 2024-ben először többet költött kamatra, mint honvédelemre. Ferguson törvénye szerint ez az a pont, ahol egy nagyhatalom elindul a lejtőn.
Jön 2026 és az amerikai félidős választások. Ebben az évben jár le 9000 Mrd dollárnyi államkötvény, amit újra kell finanszírozni, miközben a külföldi befektetők így is folyamatosan csökkentik az amerikai állampapír-portfóliójukat. (Kína például néhány évvel ezelőtt 1200 Mrd USD értékű amerikai államkötvényt tartott. Ma ez a szám csak 750 Mrd. Az aranyba menekülés folyamatos.)
Trumpnak figyelnie kell arra, hogy a közelgő félidős választások alatt államadósság refinanszírozási nehézségek ne emeljék a kamatokat, így a lakosság hitelterheit, és stabilak legyenek a benzinárak is az a kutakon.
Mindeközben néhány héttel ezelőtt a a BRICS+ bevezeti saját elszámoló egységét, a BRICS UNITot. A UNIT mögött 40% aranyfedezet és 60%-ban az alapító országok valutakosara van. Venezuela évek óta tagjelölt ország, de az alapító Brazília vétózza a belépést. A BRICS+ tagsághoz az 5 alapító teljes konszenzusára van szükség. Moszkva és Peking azonban folyamatosan mediált De Silva elnök és Maduro között, Venezuela teljes jogú BRICS-tagsága már karnyújtásnyira. Az oroszok és kínaiak a beléptetéssel azt akarják elérni, hogy – az USA által szankcionált – Venezuela olajeladásait az új elszámoló pénzben bonyolítsa a BRICS-tagoknak. Ezért a keleti országok nemcsak nagy felvevő piacokat, hanem technológiát, gyógyszereket és fegyvereket is ajánlottak Maduro-nak. Ha viszont a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező ország elkezdené nem dolláralapon értékesíteni az olaját, annak hatása jelentősen gyengítené az 1971 óta nem aranyhoz, hanem kőolajhoz „kötött” amerikai zöldhasút; magát a petrodollár rendszert.
Trumpnak meg kellett akadályozni, hogy a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező ország átcsússzon a BRICS érdekszférájába és gyengítse a petrodollárt.
Rubio ezt úgy fogalmazta: „miért olyan országok nyerészkedjenek a venezuelai olajból, akik nincsenek is a kontinensünkön?”
VÁLASZTÁSI GYŐZELEM – Létezik egy ún. amerikai stratégiai tartalék, a Strategical Petroleum Reserve (SPR). Ez békeidőben 700 millió hordó, amiből jelenleg 400 millió hordó üresen áll. A hiány oka, hogy az előző amerikai kormányok Oroszországot és Venezuelát is szankcionálták, és Mexikó sem ad el az ún. nehézolajból Amerikának. Ezt a tartalékot viszont fel kell tölteni ahhoz, hogy a benzinárak stabilak maradjanak és az amerikai választópolgár ne szítkózódva emlegesse Trump nevét a benzinkúton közeledvén az őszi félidős választásokhoz.
FEL NEM TÁRT OLAJKÉSZLETEK – Venezuela olajból származó bevétele Maduro alatt negyedére esett vissza. (2012: 97 Mrd USD, 2016: 39 Mrd USD, 2017: 28 Mrd USD). A venezuelai olajbevételesés drámai volt a Maduro-rendszer alatt. Ez részben a szanciók, részben a korrupt országvezetés, harmadrészt pedig amiatt történt, hogy a papíron 304 Mrd hordó rekordolajkészlet nagyrésze vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon drága technológiával nyerhető ki a földből. Az amerikaiak célja a „drill baby drill” jelmondattal összegezhető.
OLAJFINOMÍTÓK – Végül, az Orinoco-övben található nehézolaj nagyon fontos az USA számára. Ugyanis az USA – bár szintén olajnagyhatalom – 60%-ban csak könnyú olajat termel ki, amiből nehezebb és költségesebb dízelt csinálni, mint az Orinoco-övből beszerezhető nehézolajból. Aminek finomítására ráadásul az amerikaiak kiépítettek egy sor speciális olajfinomítót Texasban és Louisiana-ban, melyek csak folyamatos működés mellett rentábilisak, és a forgalmat korábban a Venezuelából érkező olaj szállította számukra.
Az USA venezuelai fellépése egyértelműen sérti az ENSZ Alapokmányának a nemzetek egyenlőségére és szuverenitására vonatkozó 2. cikkelyét és a nemzetközi jogot. Az amerikaiak a „szükség törvényt bont” elvével operálnak.
A sebészpontossággal elvégzett, gyors hadművelet egyértelműen rámutat napjaink fő kérdésére: az átalakuló világrendben a jognak van-e ereje, vagy az erőnek van joga?
