A legfrissebb hírek szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin rövidesen személyesen találkozhatnak. De miért éppen Szaud-Arábia?
Az elmúlt hónapokban két alkalommal is volt szerencsém meglátogatni ezt a különleges országot, mely néhány évvel ezelőtt a világtól még elzártan élt, ma viszont nemzetközi rivaldafénybe kerülhet.
Szaúd-Arábia az utóbbi években nemcsak regionális, de nemzetközi szinten is jól egyensúlyozik. Az orosz-ukrán háborúban semleges volt mindvégig, kapcsolatai az Egyesült Államokkal és Oroszországgal is jók. Igaz, ez Trumpon is múlik, hiszen az arábiai félsziget legalább annyira várta Trump visszatérését, mint sokan idehaza. A demokraták idején – így Obama és Biden regnálása alatt is – megmerevedtek a szaudi-amerikai kapcsolatok, Trumphoz viszont speciális kapcsolat fűzi a szaudi uralkodóházat. Mohammed Bin Salman korona herceg jó viszonyt ápol az egész Trump-családdal, de a kibővült OPEC-ben Moszkva és Rijád szorosan együttműködik a Kreml-lel is. A 2016 óta működő OPEC+ egy 23 tagból álló klub, ami meghatározza a világpiaci olajárat a kitermelés szabályozásával.
Tagsorában nincs nyugati ország. Szaud-Arábia továbbá egyre nagyobb érdeklődést mutat a globális déli és keleti geopolitikai tömb, a BRICS irányában is.
Az USA lassan egy évszázada Szaud-Arábiát tartja regionális vezető szerepben. 1938-ban egy kaliforniai cég – a későbbi Saudi Aramco – jóvoltából sercent a felszínre az első csepp fekete arany a dammami sivatagban. Azóta is minden ötödik hordó olaj ebből az országból kerül a világpiacra. Az USA a szaudiak katonai védelmét is biztosítja Iránnal és Jemennel szemben. Gazdasági és biztonsági érdeke is tehát, hogy a síita teokráciával szemben a szunnita abszolút monarchiát tartsa hatalomban az öböl túloldalán. A két ország kapcsolatait nem gyengíti az a tény sem, hogy Trumpnak személyesen is komoly üzleti érdekeltségei vannak Szaud-Arábiában. Már első külföldi útja 2017-ben sem a brit, hanem a Szaudi Királyságba vezette.
Rijád nem mellesleg már bizonyította, hogy megfelelő jelölt a nagyhatalmi közvetítésre, hiszen két évvel ezelőtt már sikeresen lebonyolított egy fogolycserét a háborús felek között.
Az ukrán-orosz háborúban már több mint 12 ezer civil áldozat és sok százezer katona vesztette életét. Az anyagi és gazdasági kár is felfoghatatlan. A külföldről érkező támogatások mértéke már egy éve is meghaladta a II. világháborút követő Marshall-terv 250 milliárd dollárját.
Jalta, Teherán, Potsdam, Genf, Helsinki, Da Nang. Városok, ahol találkozott már amerikai és orosz elnök. Rijád most bevonulhat a történelembe, mint egy fontos helyszín a II. világháború óta eltelt 80 év legvéresebb európai háborújának lezárásához. Ennek reményében álljon itt néhány saját készítésű kép Ibn Szaud földjéről.
@kiemelt megjelenítés