A Mandiner Reakcióban jártam Kacsoh Dánielnél. Újságcikkek és elemzések dalárdái szóltak az elmúlt hónapokban arról, hogy az euroatlanti szövetség szétesik, és hogy Trump új világrendet rajzol fel. Kattintásvadászatra kiválóak ezek az értekezések, de a geopolitikai realitásoktól távol állnak. Trump, ha valamiben, akkor a diplomáciában és a politikai kommunikációban biztos rendszert vált. Az önmagában, hogy magas vámokat alkalmaz, és hadilábon áll egyes multilaterális szervezetekkel, nem világrend-váltás.
TÖBBPÓLUSÚ VILÁGREND – Nem Trump csinálja az új világrendet, ő megérkezik bele. Az új, többpólusú világrend immár két évtizede épül. Benne az USA pozíciója megrendült – iparának hiánya, a Main street, azaz az egyszerű melós jenkik eladósodottsága, az USA egyre mélyülő szegénysége és magasodó luxusgazdasága, a soha nem látott jövedelmi és politikai polarizáció, Kína Karibig előretolt helyőrségei és egy unipolaritásban fogant, sikertelen proxy-háború Európa keleti peremén – nos, ezek hozták vissza Trumpot a hatalomba. Ő pedig protekcionizmusával és merkantilizmusával nem tesz mást, mint menti a menthetőt: azt, hogy az USA primus inter pares, azaz a legnagyobb maradhasson a nagyok között. Az új, többpólusú világrend nyugati USA főpólussal és EU mellékpólussal néz szembe a keleti Kína főpólussal és BRICS mellékpólussal, és mindez legalább két évtizede alakul. Van, aki Kína WTO tagságához köti (2001), van, aki Barack Obama „Pivot to Asia” programjához köti kiindulópontját e folyamatnak. Olyan is akad, aki az 1955-ös, poszt-kolonizációs országok bandungi konferenciát jelöli meg nullás kilóméterkőnek.
A RITKAFÖLDFÉM AZ ÚJ OLAJ – Az atríciós anyagháborúk Izraelben és Ukrajnában megtanítják, hogy továbbra is emberrel és fegyverrel folytatják a háborúkat. Jól hangzanak az üvegszálas drónok és a lézeres, precíziós fegyverek, de szoftverekkel nem lehet háborút nyerni. Mindkét katonai konfliktusban az Egyesült Államok szállítja a háborúhoz való anyagot. Egyetlen F35-ös vadászrepülőgépbe 400 kg ritkaföldfémet építenek be, egyetlen amerikai tengeralattjáróba 4,1 tonna ritkaföldfém található, és hiába a pilóta nélküli, önvezető, sugárhajtású repülőgép-csodák, ha nincs Kínából diszprózium.
A csúcstechnológiás fegyvergyártáshoz, az e-mobilitáshoz és a mesterséges intelligencia hardveres hátterének biztosításához elengedhetetlen ritkaföldfémkincsek közel 70%-a felett Kína diszponál. Feldolgozás és finomítás terén pedig monopóliummal rendelkeznek. Kinek a kezében van a kártya?
KÍNA: NEM CÉL A TELJES DEDOLLARIZÁCIÓ – A kínaiak tavaly elindították az mBridge nevű blokklánctechnológián alapuló, digitális jegybanki fizetőeszközt, melyhez már 10 ország – köztük az Egyesült Arab Emírségek, Szaud-Arábia, Thaiföld – 180 bankja csatlakozott. A SWIFT-tel szemben ezzel az elszámolási rendszerrel pl. az Emirátusokból másodperceken belül, költségek nélkül dirhammal indítva jüan céldevizával azonnal ki lehet fizetni egy Kínából leszállított terméket a dollár kiiktatásával. Fontos azonban: a kínaiak nem akarják a dollár dominanciáját teljesen letörni. A hegemónia nyugati gondolkodás. Kína érdeke a párhuzamos rendszerek versenyeztetése és életben tartása. Nem érdekük, hogy egyetlen deviza vagy tartalékvaluta hegemónná válhasson. A Nagy Falat védelemre és nem támadásra építették.
MADE IN CHINA – olvassuk a kártyapaklik hátulján. Kína nem hőköl hátra a háromszámjegyű vámfenyegetettségtől, hanem revolvervámként 125%-ot írt elő az USA-nak. Ez lényegében már embargó, ilyen kulcsok mellett tetszhalott állapotba kerül az üzlet. A kereskedelmi háború azonban itt még nem áll meg. Kína leállította az amerikai LNG importot, tovább diverzifikálja energiaellátását. Trump pedig viszontválaszában letiltotta az amerikai NVDIA hightech chipgyártóját, hogy csúcskategóriás H20 chipjét szállítsa USA-nak Tencent, DeepSeek rendszerek alá.) A kínai sajtó mindezt nem ecseteli drámaian. Trump vámháborúját és exportellenőrzését lehetőségként fogják fel. Önálló kínai chip- és félvezetőgyártásra sarkallja őket. A China Daily egyenesen úgy fogalmaz, hogy „Trump szívességet tesz nekünk abban, hogy országunk a félvezetők és chipgyártás terén is önfenntartó és idővel piacvezetővé váljék.” A Huawei erőteljes állami dotációval már bele is kezdett az AI chipgyártás kutatás-fejlesztésébe. Mindeközben a Trump által letitott NVIDIA a kínai piac elvesztésével évi 5 Mrd USD bevételtől esik el. A kínaiak úgy látják, egyenesen az amerikai szankciók és vámok kritikus tömege kellett ahhoz, hogy végre „önellátók legyünk félvezetők terén, és hosszútávon vezetői nemzetközi szerepet töltsünk be. „Minél jobban elnyomnak az amerikaiak, annál nagyobbra növünk.” – írja továbbá a kínai sajtó.
UKRAJNA EU-S TAGSÁGA – Miközben az európai mainstream fűt-fát, tagságot ígér az ukránoknak, az ukrán kormány szóvivője Európa szemére hányja, hogy nem teljesülnek az anyagi vállalások, katonai ígéretek, amiket tettek hetekkel, hónapokkal ezelőtt. Von Der Leyen és Macron nem egyszer hangoztatta, hogy háborúra készülünk Oroszországgal. Ez nemcsak azért baj, mert nincs komoly szakember, aki adna arra bármi esélyt, hogy – az ukrán fronton is leszerepelt – orosz hadsereg a háromszoros túlerőben lévő NATO-ba betámadna, hanem azért is, mert fegyverkezést, hadiipari kapacitásfejlesztést diszkréten, titokban szoktak végrehajtani, nem úgy hogy 5 évre előre „bemondjuk” melyik ország lesz az ellenségünk.
@követő
Teszt