Háborúba fog-e torkolni az USA és Kína közötti rivalizáció? Fegyveres összecsapás kíséri-e az unipoláris pillanat legvégét és a többpólusú világrend beteljesülését? Az ókori görög történetíró, Thuküdidész a Peloponészoszi háború története című művében írja le, hogy „Ami elkerülhetetlenné tette a háborút, az Athén felemelkedése és ennek a a spártaiakban keltett félelme volt.” Nézete szerint a feltörekvő hatalom – mint Athén – megerősödése a domináns nagyhatalmat – mint Spárta – fegyverkezésre ösztönzi, és mindez háborúba torkollik.
Graham Allison amerikai politikai elemző „Háborúra Ítélve – Megmenekülhet-e Amerika és Kína Thuküdidész csapdájából?” azt vizsgálja, hogy USA és Kína versengése vajon elkerülhetetlenül háborúhoz vezet-e, mint Athén és Spárta esetében? A kötet szerzője 16 olyan esetet azonosított a világtörténelemben, amikor egy domináns és egy feltörekvő hegemón nézett egymással farkasszemet. Közülük mindösszesen 4 végződött kiegyezéssel, 12 pedig háborúval. Portugália összecsapott Spanyolországgal a gyarmati hegemóniáért folytatott versengésben, Franciaország összecsapott Oroszországgal a napóleoni háborúk során, Németország és a Központi Hatalmak összecsaptak az Egyesült Királysággal és az Antanttal az első világháborúban, de nem lett fegyveres konfliktus a negyven évig tartó hidegháborúból az USA és Szovjetunió között. Empírikus tapasztalataink alapján új pólus felemelkedésénél tehát 75%-os az esélye egy nagyméretű háborúnak.
Allison USA és Kína vetületében a diplomácia fontosságára hívja fel a figyelmet a háborús konfliktus elkerülése végett. Meg kell ismerni, és meg kell próbálni megérteni Kínát és a kínai stratégiai gondolkodást. Ellenkező esetben ismét beteljesül Thuküdidész csapdája.