A csatlakozás átlagban 10-12 évig tart a kérelem benyújtásától a tagjelöltté váláson át a teljes tagságig, A tagsághoz meg kell felelni a szigorú koppenhágai bővítési és gazdasági konvergencia kritériumoknak. Az Európai Unió – a háborúra és háborús fenyegetettségre hivatkozva – most azonban soron kívül felgyorsítja Ukrajna tagságát.
A főbb nemzetközi kutatóintézetek – Bruegel, Világbank, ENSZ, Európai Bizottság, Kölni Gazdasági Intézet – jelentéseiből az a kép alakul ki, hogy Ukrajnánál felkészületlenebb tagjelöltje még nem volt az Uniónak. Nem beszélve arról, hogy korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy háborúban álló ország akár csak az Európai Unió előszobájába léphetett volna. Néhány a megállapítások közül:
ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS CSATLAKOZÁSI KÖLTSÉGEK – Ukrajna újjáépítése várhatóan 530 Mrd USD költség lesz, melynek jelentős része európai forrásból fog megvalósulni. A csatlakozási folyamat 140 – 180 Mrd EUR költség a csatlakozás hétéves ciklusában.
GAZDASÁG – az egy főre jutó, vásárlóerő paritáson mért GDP-t tekintve Ukrajna és Moldávia Európa sereghajtója. Ukrajna 17 630 USD-vel a leggyengébb a csatlakozásra váró országok közül. Allig haladja meg a montenegrói GDP felét.
EXPORT – a GDP-re vetített kiviteli volument tekintve Ukrajna 28%-kal zárja a sort. Előtte többek között Szerbia 55%-kal és Észak-Macedónia 87%-kal.
MEZŐGAZDASÁG – az uniós Közös Agrárpolitika büdzséjét ötödével kell növelni, hogy elegendő legyen a hatalmas Ukrajna támogatására, melynek termőterülete a német vagy lengyel földek háromszorosa.
FEJLETTSÉG – olyan nagy a különbség a huszonhetek leggazdagabb országai és Ukrajna (valamint a vele együtt előresorolt Moldávia) között, hogy a szabad munkaerőáramlás hatására további több millió ukrán munkaerő Nyugatra vándorlását vetítik előre, a már a háború alatt odamenekült 6-7 millió ukrán mellett.
MEGÚJULÓ ENERGIA – Ukrajna 8,9%-kal a legkisebb arányt képviseli az alternatív energiák teljes energiafogyasztásban való részesedését tekintve. Minden más sorban álló tagjelölt kétszámjegyű. Köztük Albániával, ahol ez az arányszám 42%!
BEFEKTETÉS – a külföldi beruházások GDP-re vetített arányában is Ukrajna (2,69%) és Moldova (2,16%) végeznek az utolsó helyen. Montenegró esetében ez a szám 8,98%, Albánia esetében pedig közel 7%.
KORMÁNYZATI HATÉKONYSÁG- Ukrajna 37 pontos eredményénél csak az alig működő Bosznia-Hercegovina értékelése rosszabb. Grúzia két és félszer, Montenegró közel kétszer jobb minősítéssel rendelkezik.
SZABÁLYOZÁS – a törvényalkotás és jogszabályozás minőségét tekintve Ukrajna 43 ponttal megint csak utolsó. Jogállamiságra 19,8 pontot kapott a kutatóintézetektől, mellyel szintén a tagjelölt országok ranglistájának legvégén vesztegel.
KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEM– Ukrajna 25,9-es pontszámával messze alulmúlja az 52 pontos Montenegrót, az 51 pontos Szerbiát, sőt a 46 pontos Moldáviát is. Az európai vezető kutatóintézetek szerint Ukrajna a legkorruptabb a csatlakozásra váró államok sorában.
Joggal merül fel a kérdés tehát, hogyha Ukrajna sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem jogállamiságát és demokratikus intézményrendszerét nézve sem közelíti meg a koppenhágai kritériumokat, akkor mi ad alapot mégis Ukrajnának egy soha nem látott gyorsított csatlakozási eljárásra. A válasz az Európai Bizottság elnökének kétszavas stratégiájában keresendő: „steel porcupine”, avagy Ukrajnának Európa „lenyelhetetlen acélsünjévé”, azaz keleti védőbástyájává kell válnia a jelenlegi fenyegetett helyzetben.
